2012. július 31., kedd

Újdonság! Zöldesfehér hortenzia


Zöldesfehér óriásbugájú hortenzia - Hydrangea paniculata 'Limelight'


Rendkívül látványos újdonság – Hollandiából.
1,8-2,4 méter magas rendkívül látványos hortenzia fajta.
Egyenesen, felfelé törekvő lombhullató cserje, kissé fényes, sötétzöld, ovális levelekkel.
Nyár végétől ősz közepéig viseli karcsú, kúpos virágait.
A nagy virágokból álló óriási bugák először zöldes-fehér, lime, később hófehér színűek.
Augusztus közepétől több hónapon át gyönyörködhetünk
pazar virágzásában.
Napos helyre ültessük. Strapabíró, talajra sem érzékeny!


2012. július 23., hétfő

Lilaakác metszése


Ahhoz hogy a lilaakácunk minél több szép virágot hajtson fontos évente kétszer megmetszeni a tövet. A lilaakác hatalmas lelógó lila színű virág fürtjeivel a tavasz egyik legszebb virágai közé tartozik. Az évi két metszés sok időt és fáradtságot igényel ám nélküle nem lesz bő és dús virágzás, így érdemes az időt és fáradtságot rászánni.


A lilaakác metszés nélkül is szépen nő, és virágot is hoz, de a kertben túlságosan elburjánzik, ezért szükséges, hogy évente kétszer megmetsszük.
Az első metszés a kora tavaszi, amikor a tavalyi hajtásokat megkurtítjuk, eltávolítjuk az összes nem kívánatos vesszőt, és a túl hosszúra nőtt hajtásokat visszavágjuk 3-5 rügyre.
Kora tavaszi metszés


Az oldalhajtások őszig akár egy métert is nőnek, és jelentéktelen a virágképzés. Nyáron többször is vágjuk vissza a méteres hajtásokat.
Nyári metszés
Metsszük le a hosszú hajtásokat!
Lilaakác visszavágás előtt









Miért nem virágzik a lilaakác?
A lilaakácnál rendszeres probléma, hogy miért nem virágzik. Mielőtt drasztikus lépéseket teszünk vele szemben, nézzük meg, hogy milyen okai lehetnek a virágzás elmaradásának.
  • ·        Magról termesztett növények:
    Leggyakoribb ok, hogy magról ültetett növényünk van, mely nagyon sokára fog virágot hozni. Az oltott, dugványról, sarjról szaporított példányok virágzása is kb. a 3. évtől várható. Egy magonc esetében ez jóval hosszabb idő, 7-10 évig is várnunk kell, hogy a virágában gyönyörködhessünk.
  • ·        Fényigény:
    A lilaakác szereti a napsütést. Olyan helyet válasszunk számára, ahol legalább napi 6 órán keresztül éri közvetlen napsütés.
  • ·        Időjárás:
    A késői fagyok és a viharos szelek kárt szenek a hajtásokban, melyek a virágzás elmaradását okozhatja. Szélvédett helyre ültessük.
  • ·        Túlzott műtrágyázás
    Kerüljük a magas nitrogéntartalmú műtrágyák használatát. A lilaakác is hüvelyes növény, vagyis rögzíti a talajban a nitrogént. A túladagolása erős burjánzáshoz vezet, és gyenge virágzást okoz.
  • Helytelen metszés

    Rendszeres metszéssel az utóvirágzás is gyakori
    (a felvétel július végén készült!)

    Lilaakácról részletesen

Borbolya fajták a Siklóskertben




.

A leggyakrabban kapható borbolyfajtákról készítettem sok éve ezeket a jeltáblákat. A borbolya sövényünk kapcsán jutottak eszembe. Közzéteszem őket, de ha lesz időm lecserélem egy jobb fajtagyűjteményre.
(A képekre kattintva - kinagyítva - jobban olvasható!)

Borbolyák (Sövénynövényeink III.)


A borbolya nemcsak mesefigura (Cirbolya és Borbolya mesesorozatból is ismerősen csenghet a név), de csodálatos dísznövény is.
 

A borbolyák közt számos nagyon könnyen tartható fajt találunk, amelyek extrém feltételek között is sértetlenül elviselik a nyári forróságot és a zord hidegeket egyaránt. Akadnak a nemzetségben nagy és kis növésű fajok , valamint lombhullató és örökzöld növények is. Szépségük leginkább változatos, fényes sötétzöld, vöröses vagy akár bronzszínű vagy tarka leveleikben rejlik. Néhány faj gyönyörű halvány világossárgától a sötét narancssárga árnyalatig terjedő virágzattal rendelkezik, amelyeket általában késő tavasszal hozzák. Terméseik színesek és gyakran a lombhullás után is sokáig díszítik a növényt. Kivétel nélkül az összes faj tövises. Számos borbolya C vitaminban gazdag, fanyarkás ízű termése ehető, egyes országban aszalt gyümölcsként árulják, vagy éppen lekvárt készítenek belőle. A szárazságot igen jól tűrik, sőt néhány faj kifejezetten igényli is a szárazabb környezetet. Felhasználhatósága gyakorlatilag csak a kertész fantáziáján múlik. Sziklakertbe, szoliternek, nyíratlan vagy nyírott sövénynek, rézsűnek vagy térelválasztónak is egyaránt megállja a helyét. Főként a vöröses árnyaltú levelekkel díszítő fajokat lehetőség szerint napos fekvésbe ültessük, mert levelei szép színezetét csak így kaphatjuk meg.

Most az óriási kínálatból két fajtát emelek ki, melyeket leggyakrabban ültetik sövényként.


A japán vérborbolya: Berberis thunbergii Atropurpurea igen jelentős tagja ennek a kedvelt növény családnak. A kerekded levelei vörös, később bordó színben pompázva a kertben igazi díszértéket teremtenek. Amikor a sárga, illatos virágok megjelennek, lenyűgöző a látvány. Különösen szeretik a vadméhek látogatni, nagyon aranyosak, amikor csapatostól rajzanak rajta. A közepesen szárazságtűrő növényt szinte bármely kertbe telepíthetjük, 1,5-2 méteresre növő szoliterként is szép, telepíthetjük más fajta zöld vagy tarka levelű növénnyel, valamint a tüskéi miatt telekhatároló sövényt is képezhetünk belőle, jól bírja a nyírást.
A szép bordó színe akkor fejlődik ki igazán szépen, ha elég napfényt kap, tehát feltétlenül napos fekvésbe ültessük. A tél dísznövénye is ez a faj, hiszen a fényes-piros hosszúkás bogyói a csupasz ágakon a hó alól is kikandikálnak. Ennek a borbolyának van sok változata, törpe 40-60 cm-es, tarka levelű és zöld levelű is található a kínálatban.

Júlia borbolya
Júlia borbolya: Berberis Julianne az előbbiektől eltérően örökzöld változat. A levélnagyságban is eléggé különbözik társaitól, hiszen elég nagy 5-8 cm-es hamvaszöld, tüskés szélű ovális leveleit könnyen felismerhetjük. Az ágakon lévő tüskék kimondottan szúrósak, már-már megközelíthetetlen miatta a borbolyánk.
A hosszúkás bogyós termései se mindennapiak, beérve ezüstös- kéken dekorálják az akkorra már sötétebb zöld lombozatot. Szintén igénytelen változat, ültethetjük néhány darabos csoportba, de ha kerítés mellé vagy helyett telepítjük, ezzel a növénnyel biztosan távol tartunk minden betolakodó próbálkozást.




Borbolya jeltáblák a Siklóskertben

2012. július 22., vasárnap

Homoktövis - csodabogyó (Sövénynövényeink II.)



Kertészetünk kialakításakor első dolgunk volt körbeültetni a területet különböző sövénynövényekkel. Az egyenlőre még – sajnos – kihasználatlan hátsó részen 4 éve különböző tüskés fajokat ültettünk. A tapasztalatokat leszűrve, legközelebb tüskés, áthatolhatatlan, gyorsan növő sövény kialakítására csak homoktövist ültetnénk.


Előnyei:
  • ·         Gyorsan nő, hamar összezár
  • ·         Nyírható
  • ·         Termése gyógynövény
  • ·         Ezüstös levelével is díszít
  • ·         Igénytelen, strapabíró

Ha a termése miatt ültetnénk vegyük figyelembe a következőket:
Kétlaki növény, telepítésekor nő és hímivarú növényeket kell ültetni. A biztonságos, bőséges terméshez 9 nőivarúhoz 1 hímivarú növényt kell ültetni a szélirányt is figyelembe véve. Javasolt ültetési távolsága: 4-5 méter sor és 2-2,5 méter tőtávolság. Rendszeres metszést nem igényel, de az idősebb termő ágakat vissza kell vágni.
(A porzó vagy termő fajta nemesítések drágábbak, mint a díszcserjeként kapható homoktövis, amelyről nem tudni  termő-e. Nálunk a cél a tüskés sövény volt, ezért most sövényünk itt-ott össze-vissza terem.)



A növény leírása
Magyar népies elnevezései: ezüsttövis, fűztövis, homokfa (Latin név: Hippophae rhamnoides)
A homoktövis az északi féltekén a mérsékelt és szubtrópusi övben él. Fénykedvelő, fagy- és szárazságtűrő. Homoktalajon, folyó- és patakhordalékon, tengerparti dűnéken nő. Hazánkban is honos. Tövises, kétlaki bokor, vagy kis fa. Egyenes levelei lándzsásak, fedőszőrös fonákjuk ezüstszürke, vagy rézvörös, fénylő. Jellegtelen virágai fürtökben állnak, amelyek a levelek előtt virítanak.
A talaj iránt nem igényes, de szereti a homokot és a sok napfényt. A téli hideget jól viseli, a szibériai –40 fokot is elbírja. Gyümölcsöt 2-4 éves kortól hoz. A homoktövis bogyói hullásra nem hajlamosak, egész télen a fán maradnak.



A termése augusztus elejétől szeptember végéig érik be, ilyenkor még kesernyés, savanykás, de dércsípetten édessé és kellemesen fogyaszthatóvá válik. A bogyók színe a sárgától narancsvörösig változik, a nemesített fajták hasznosanyag-tartalma sokkal magasabb, mint a vadontermőké. Éppen ezért nemesítik, és az igényesebb kertészetek (Magyarországon) ezeket a dugványokat árulják. Bogyói mélyhűtőben fagyaszthatók és egész évben nyersen vagy ivólének préselve, esetleg mézzel édesítve fogyaszthatók. Naponta egy bogyó rágcsálásával hihetetlenül jót teszünk egészségünknek, erősítjük immunrendszerünket.
Lekvár vagy szörp készítése nehéz feladat, mert a bogyók aprók és tüskék között nőnek!


Homoktövis - a szúrós csoda

Búzavirág az utak mentén? Nem, MEZEI KATÁNG !!!


Újabb kedvenc az utak mentén – a pipacsok, és a napraforgótáblák elnyílása után.



Nem, ez nem búzavirág, hanem mezei katáng, ami most ezerrel pompázik mindenfelé.




Mindenesetre a határ gyönyörű!
Útközben (Pl: otthonról- hazafelé: Siklós és Kistapolca között is!) szívesen csodálom az útszélén a kis kék sövényt! (Milyen jó, hogy nem nyírják le rendszeresen!) Igaz délutánra a virágok eltűnnek.




A virágos növények között ritkák a valóban kék színű fajok. Igaz, hogy a katángnak előfordulhat fehér szirmú, színanyag hiányos (apochrom) változata,de a kék a gyakoribb.
60-100 cm-es magasságot érhet el. Szára felálló, elágazó. Alsó levelei tőlevélrózsát alkotnak, szárnyasan karéjosak. Felső levelei lándzsásak, szélük fűrészes, szórtan állnak. Virágai a száron csomókban nyílnak, égszínkékek. Termése szőrbóbita nélküli kaszat. Gyökere vastag, répához hasonló, ebből pótkávét készítenek, egyébként gyógynövény. Friss leveleit salátaként fogyasztják. Hazánkban nagyon gyakori, találkozhatunk vele réteken, parlagokon, kaszálókon, gyomtársulásokban, legelőkön. Júniustól októberig virágzik, de csak délelőtt.




Azt olvastam róla, hogy elmúlt századokban ennek a növénynek a gyökeréből készítették pörkölés és darálás után a cikóriát, ami kedvelt kávépótszer volt. A latin neve is utal erre: cichorium intybus. Emellett salátának is fogyasztották, és gyógynövényként májpanaszok kezelésére tartották hatásosnak.


Mezei katáng - gyógynövényünk

Sövénynyírás - magas szinten :) (Sövénynövényeink I.)

Ha szép egyenletes sövénykerítést szeretnénk kertünkben látni, itt az idő a sövénynyírásra, amely felüdíti a növény falat.



Kertészetünkben is most jutott rá idő, igaz ebben az évben másodszor nyírtuk meg Leylandi ciprus sövényünket.
A 4 éve telepített növényeket ebben az évben lehetett – nagy nehezen létráról – utoljára elérni, mivel már 4 méter körüli magasságban járnak. Házikertekben célszerű a magasságát is szabályozni, de nálunk nagy szükség van a sövény szélfogó funkciójára, ezért minél magasabbra szeretnénk nevelni.
Óriás tuja, Brabant tuja és Leylandi ciprus a sövényben

A rendszeres és helyes nyírás hamar meghozza az eredményt, egyenletes sűrű lombozatot hoz létre, és harmóniát, egységet ad kertünknek.
Bár egy sövénykerítéssel, sokkal több a gond és a munka, mint a sima kerítéssel, érdemes vele vesződni, hiszen egy élő zöld falat kapunk cserébe.
Óriás tuja és Leylandi ciprus

A sűrű sövény éppen úgy készül, mint a szép, dús haj. Azaz nem növesztéssel indul, hanem vágással. Az első hallásra ellentmondásnak tűnő módszer mégis csak hatásos, hiszen a haj nem egyenletesen nő, mint ahogy a sövény sem. Ezért időnként vissza kell vágni ahhoz, hogy mindenhol egyenletesen tudjon tovább nőni és sűrűsödni, erősödni.
Leylandi ciprus   4 éves telepítés - 4 méteres

Az örökzöld és tűlevelű sövények szinte egész évben metszhetők, de áprilistól augusztus közepéig a legcélszerűbb elvégezni az alakító munkákat. Tehát igyekezzen akinél elmaradt a sövénynyírás, mert a tűlevelű örökzöldeket ugyan bármikor meg lehet nyírni, ősszel már nem tanácsos. A metszés rendszerint serkenti az új hajtások fejlődését, és a téli hideg beállta előtt fejlődésnek indult hajtások nagy valószínűséggel hirtelen tönkremennek majd.

Ne feledjük a levágott ágakat komposztálni!
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...