A tél nem a gyümölcsszezonról
híres, mégis akad valami, ami ekkor szüretelhető: A
naspolya, népies elnevezésén lasponya vagy miszpolya.
Nem tartozik a
legismertebb gyümölcsök közé, sőt aki nem találkozott még vele, kétszer is
meggondolja, megkóstolja-e ezt az érdekes termést.
Alakja olyan, akár egy virágzó bogyó. Nem csak külseje különleges, hanem íze,
színe és szedése is eltér a megszokottól.
 |
| A SiklósKertben ma fedeztük fel a konténeres kis fán a gyümölcsöt |
A sötétbarnára érett gyümölcsöt az őszi hónapok legvégén lehet szüretelni,
viszont a fogaink bánnák, ha egyből nekiesnénk falatozni. Mivel a naspolya
utóérő gyümölcs, ezért frissen begyűjtve még túl kemény, szinte ehetetlen.
A szedést követően hideg és száraz helyen kell tárolni pár héten át és csak ez
után érdemes megkóstolni fanyarkás ízét.
Ha a fán marad, még decemberben is szemezgethetünk belőle, addigra ugyanis a
hideg és a dér megpuhítja a szemeket. Karácsony táján válik élvezhetővé, amikor már kicsi a
gyümölcsválaszték, akár a karácsonyfára is felkerülhet dísznek. A naspolya igen
tápláló gyümölcs.
4-6 méter, ritkán 10 méter magas, kistermetű fa vagy
tőről elágazó ágas bokor.
Gyümölcse gyümölcse rendkívül gazdag vitaminokban, de díszfaként is termesztik.
Lombhullató. Koronája általában széles és alacsony,
kevés, de erős, oldalra tartó, vörösesbarna vagy barna ággal. A korona később
ellaposodik.
Május közepén
nyíló virágai egyesével, néha párosával helyezkednek el, rövid nyélen, 5 fehér
sziromlevéllel és a környező fiatal levelekkel közrefogva. A 2-3
cm hosszú, kemény almatermés a vacokból fejlődik, jellemző rá a besüllyedt
csúcs körül koronaszerűen kiálló öt csészelevél-maradvány. A termés halványan
barnászöld, majd megbarnul, csak az erős fagy puhítja ehetőre. Magjai kemények.
Melegigényes, ezért hazánktól északabbra már nem fordul elő.
A naspolyatalajtípusokban nem válogat, de a tápdús, nyirkos talajt jobban szereti.
Sovány, száraz területen föltétlenül öntözni kell. Melegkedvelő, a napos helyet
kedveli, de félárnyékos helyen is megél. A téli hideget jól viseli. Virágai
későn nyílnak, ezért a tavaszi fagyok ritkán károsítják. Gyökerei nem hatolnak
mélyre.
Öntermékeny
virágai miatt egymagában is ültethető. A magról kelt, sarjból fejlődött csemete
általában tövises, és kisméretű gyümölcsöt terem, ezért érdemesebb inkább
oltványt ültetni. A naspolya nem igényel sok gondoskodást, rendszeresen terem. Magas
csersav tartalma a kártevőktől, és a betegségektől megóvja. Termőrügyei a
vesszők csúcsán állnak, ezért a vesszőit nem szabad metszeni. Idősebb korában
lombfakadás előtt ágai ritkíthatóak, de csak tőből vághatóak ki az ágai.
Rejtett értékek:
Közismert magas
pektintartalmáról és ennek köszönhetően ízletes lekvár főzhető a naspolyából.
Természetesen nyersen is fogyasztható, amint lehámoztuk róla vékony héját. Bár
a citromon nem tesz túl, a naspolya C-vitaminban gazdag, de emellett B- és
E-vitaminban is bővelkedik.
A gyümölcs fanyarkás húsa értékes a szervezetnek kalcium, vas, cink és
magnézium tartalma miatt.
Nem csak ehető, hanem iható formában is elfogyaszthatjuk. A naspolyából – mint
szinte mindenből – kiváló pálinka főzhető, de borok és likőrök formájában is
találkozhatunk vele.
Levele és kérge szintén hasznosítható, leginkább az értékes csersav miatt
kedvelték. Az orvoslás területén főként gyulladáscsökkentő hatása miatt
alkalmazzák a szájüreg és a garat megbetegedésekor.
A naspolyáról még több információ
Bálint gazdától
A naspolyáról - receptekkel
Naspolya - a kert utolsó érő gyümölcse
