Muskátli ültetése, öntözése, tápoldatozása, növényvédelme

Az egyetlen dolog amiért már most fontosnak tartom közzétenni ezt a bejegyzést, hogy meggyőzzem a türelmetlen kertbarátokat, hogy még korai a muskátli kiültetése...
Mivel idén korán lesz húsvét - amikorra is mindenki szeretné virágosítani környezetét - egyenlőre a tavaszi virágok ültetését javasoljuk inkább: Árvácska, százszorszép, nefelejcs, ázsiai boglárka, fürtös gyöngyike, nárcisz...Végül is tavasz van...így az egynyári virágokra is még egy kicsit várni kell(ene!)...

Muskátli gondozása 

(Forrás: A Siklóskert muskátli beszállítói partnere: Flóratéka)

Mottó: "nem elég, hogy a rászánt pénzt kiadd érte, kipipáldd a rubrikát, hogy ezen is túl vagyok,- ültess inkább kevesebbet, de az legyen minőségi edény, talaj, növény, tápoldat!"

                              

ÜLTETÉS:

A kereskedelemben kapható muskátli földek zsákba csomagolva kaphatóak, tulajdonképpen zsákbamacskát vásároltunk. Némi garanciát ad, ha márkás földet vásárolunk. Duplájába kerül, de a sikerélmény egyik alapfeltétele a jó talaj. Ha nincs benne tartós műtrágya, 100 literhez keverhetünk 20 dkg Osmocotot, vagy más lassan lebomló műtrágyát.
 
Második ami nagyon fontos, az ültető edény öblössége. Tehát a mélysége és a szélessége. Muskátlit nem érdemes 15x15 cm-nél kisebb edénybe ültetni.

Hová,mit ültessünk: Erkélyládába, ampolnába, villanyoszlopra szimplavirágú /tiroli/,vagy teltvirágú futómuskátlikat, kőedénybe, kertbe Zonale /álló/ muskátlit. Szekérre stb. középre állót, szélekre futómuskátlit.

Tőtávolság: A nálunk kapható dupla töves futót 20 cm-re, ha egytöveset vettünk, 12-15 cm távolságra ültessük. Álló /Zonale/ muskátlit 25 cm-nél sűrűbbre ne ültessünk!

Ültetési mélység: Ne ültessük mélyebbre, mint ahogy volt a cserépben.  A láda legyen színültig, néhány öntözés után tömörödik annyit, hogy pár centi víztér kialakul a tetején. Ha 2-3 centinél többet süpped a talaj, pótoljuk!

Futó muskátlit kifelé megdöntve, a futás irányát megadva ültessük úgy, hogy az ágak támaszkodjanak a láda széléhez. Ha éles a láda széle, húzzunk rá egy felvágott slagot, vagy PVC csövet, hogy az ágak ne törjenek meg a későbbi önsúlyuktól.
Álló muskátlit ne döntsük meg!

Mikor ültessünk?

Márciusban csak akkor, ha előnevelési céllal pl. fűthető hobbi hajtatóházban, vagy déli tájolású fagymentes üvegverandán tudjuk elhelyezni. Szabadba ápr. 10 előtt nem ajánlott. Még akkor is figyeljük az időjárás előrejelzést. Éjszakai 2-3^oC foknál sem fejlődik a növény. Ne próbáljuk becsapni a természetet!

Ha a hideg éjszakákról könnyen védett helyre tudjuk vinni a muskátlit, akkor már ültethetünk

ÖNTÖZÉS: 

Még kicsi a növény ritkábban, nagy lombnál sűrűbben öntözzünk. Borús időben napokig is kibírja, száraz melegben, akár napi kétszer is kell a nagy lombúakat. Tájolást is figyelembe kell venni. Déli oldalon /itt lehet igazán szép a növény/ sűrűbben, északon elég a ritkább öntözés.

Panzióknál,vagy ha elfoglaltak vagyunk ajánlatos kiépíteni egy automata csepegtető rendszert.

TÁPOLDATOZÁS:

Ha sovány a talajunk az a baj. Nagyobb baj az, ha túltápozzuk. Mérőeszköz nélkül csak a több éves tapasztalatunkra hagyatkozhatunk. Tartsuk be a muskátli tápos flakonon feltüntetett keverési útmutatót.
 
Eleinte heti egyszer, nagyobb növénynél lehet heti kétszer tápoldatozni.  Sovány földben lassan, sápadtan fejlődik a növény, kevés virágot hoz. Túlsózott talajnál fürtönként 8-10 virág helyett előbb 5-6-ot, ha tovább túltápozzuk 2-3-at, később nem is hoz virágot a növény, a levelek eleven zöld helyett ,,szürkülnek”. Ilyenkor tiszta vízzel 3-4-szer átmosatjuk a talajt úgy, hogy a láda alján bőven folyjon ki a víz. Néhány hét múlva új hajszálgyökér fejlődik, és a növény regenerálódik.

Itt lehet megemlíteni, hogy ha a megvásárolt muskátliföld nátriumklorid /konyhasó/ tartalma magas, ehhez hozzáadjuk a pétisó-kálisó tartalmú muskátlitápunkat, garantáltan túlsózzuk a talajt. Ha egy nagy eső kimosta a talajunkat, eső nagyságától függően egymás után 2-3 alkalommal tegyünk tápot az öntözővízbe.

NÖVÉNYVÉDELEM:

Az egészséges növények is elfertőződhetnek a nyár folyamán; leggyakrabban szívó-rágó kártevők /tripsz, atka, levéltetű,,nyár vége felé bagolylepke hernyó/ okoz gondot. Ne várjuk meg, amíg a kártételt észleljük, legjobb, ha megelőzésszerűen védekezünk kb. 3x. Kérdezze meg gazdaboltosát, milyen kis kiszerelésű összeállítást tud ajánlani a fenti kártevők ellen. Keverjen hozzá gombabetegség ellen alternaria-peronoszpóra elleni szert is levélbetegségek ellen. 

Lisztharmatra nem érzékeny a muskátli.

Figyeljük a leveleket. Ha elkezd foltosodni, sodródni, varasodni, vegyünk egy nagyítót, vizsgáljuk a levél fonákját nagy valószínűséggel megtaláljuk a fenti szívókártevők valamelyikét.

A Flóratéka honlapjára kattintva beazonosíthatja a kártevőket és a betegségeket.

Díszcserjék metszése

A tél végének közeledtével minden kerttulajdonosban felmerül a metszés gondolata. Az első tavaszi napsugarakban - metszőollóval a kézben - kiállva a kert közepére azonban kétségek merülhetnek fel bennünk, hogy mihez nyúljunk hozzá, és mit ne vágjunk vissza, ha már a múlt év során végre ilyen szép nagyra nőtt.

Az egyik legfontosabb növényápolási munkák közé tartozik a tavaszi metszés, a lombhullató növények tél végi metszése leginkább a dús virágzás, a gyors növekedés és a kompakt lombozat kialakulása miatt indokolt. E nélkül gyérebben virágoznak, lassul a növekedésük és a lombozatuk is kevésbé lesz látványos.

Kékszakáll metszés előtt

Kékszakáll metszés után

Kora tavasszal, még a kihajtásuk előtt kell visszavágni a nyári és őszi virágzású cserjéket, mert ez eredményezi majd a virágzás gazdagságát. A virágaikat az az évi hajtásokon hozzák. (Lehet hajtás csúcson, oldalhajtáson, levélhónaljban.)

Ide tartoznak a következő cserjék:
• Nyári orogna (Buddleja davidii)
• Kékszakáll (Caryopteris )
• Orbáncfű (Hypericum)
• Cserjés pimpó (Potentilla fruticosa)
• Kék sudárzsálya (Perovskia atriplicifolia)
• Nyári gyöngyvesszők (Spirea bumalda, Spiraea japonica stb.)
• Hóbogyó (Symphoricarpos)
• Barátcserje (Vitex agnus-castus)
• Trombita folyondár (Campsis radicans)
• Kúszó loncok (pl: Lonicera japonica)

Cserjés pimpó metszés előtt

Cserjés pimpó metszés után

Ezeket a cserjéket tél végén a hajtásnövekedés kezdete előtt metsszük. Minél jobban megmetsszük őket annál több, erősebb és nagyobb virágot hoznak, ezért ne féljünk a néha drasztikusnak tűnő beavatkozástól. Az előző évi hajtásokat legjobb, ha 4-6 a gyengébbeket 2-3 rügyre vágjuk vissza. Fontos azonban, hogy ne halasszuk a metszést későre, mert azzal késleltetjük a virágzást.

Kertészetünkben visszavágtuk már a levendulát, zsályát is, és az évelők elnyílt virágait is eltávolítottuk. A kúszó kecskerágókat (Euonymus fortunei) is formára igazíthatjuk már.

Kúszó kecskerágó visszavágás előtt

Kúszó kecskerágó visszavágás után

Érdemes metszeni a piroslombú bokrokat is, mint például a vérmogyoró () vagy a bíbor cserszömörce (). Ha ezeket erősen visszavágjuk, csak egy alapvázat hagyva meg, jobban kihajtanak, és a levelek is élénkebben fénylenek.

Más díszbokrok, mint a fehér som (pl: Cornus alba 'Kesselringii') vagy a sárga vesszős som (Cornus stolonifera 'Flaviramea') színes kérgükkel hívják fel magukra a figyelmet, és főleg télen válnak a kert hangsúlyos pontjaivá. Mivel csak a fiatal ágak valóban tündöklőek, tél végén minden évben tőből távolítsunk el minden olyan ágat, ami három évnél idősebb.

A díszes termésű díszcserjék kora tavaszi metszése azért is szükséges, hogy legyen elegendő idejük a kihajtásukat követően sorra kerülő virágzásuk után a termésfejlesztésre és azok beérlelésére is. Ilyenek a lombhullató madárbirsek (Cotoneaster fajok), a galagonyák (Crataegus fajok), az ún. vadrózsák (Rosa fajok), a japán borbolya (Berberis thumbergii) és a hóbogyók (Symphoricarpos fajok és fajták). Metszésükre kihajtásuk előtt kerüljön sor, de csak akkor, ha túlburjánzottak. Mindig mértékkel végezzük vágásukat oly módon, hogy minél több virágot hordozó vesszőjük, gallyuk maradjon meg, hiszen ezeken lesznek majd a terméseik. Felkopaszodott, vaskossá vált, két-három évnél idősebb részeit tőközelben vagy a fiatal részük felett kell levágni, melyhez rendszerint a metszőolló nem is elegendő, hanem ágvágó olló és rókafark fűrész szükséges. Csúnyán feltűnő csonkok ekkor sem keletkezhetnek.

A korán, lombfakadásuk előtt virágzó díszcserjék tavaszi metszése az elvirágzásukat követően időszerű. Késlekedni nem szabad, mert ha már kihajtanak, nagyon legyengülhetnek. Ilyenek a helytelenül aranyesőnek nevezett aranyvessző vagy aranyfa félék (Forsythia fajok és fajták), a babarózsaként is emlegetett szilvarózsa (Amygdalus triloba), a téli jázmin (Jasminum nudiflorum), az illatos lonc (Lonicera fragrantissima), a korai tamariska (Tamarix tetranda), és a gyöngyveszszők (Spiraea fajok és fajták) és a barkás fűzek (Salxi fajok és fajták).

A késő tavasszal, nyár elején virágzó díszcserjéket kora tavasszal helyes metszeni, melyek a lenyílásuk után már nem lennének metszhetők anélkül, hogy ez számottevően ne zavarná a további fejlődésüket. Ilyenek a jezsámenek (Philadelphus fajok és fajták), a rózsaloncok (Weigela fajok és fajták) és a gyöngyvirágcserjék (Deutzia fajok, fajták). Metszésük ne történjen gyakran és még kevésbé túl erős visszavágásokkal, mert az alapi részekből a növény nehézkesen újul.

Egy külső rügy fölött metsszük el az ágat, és számítsunk arra, hogy a növény ebben az irányban fog hajtani.

Rózsák metszése