Borbolyák (Sövénynövényeink III.)
A borbolya nemcsak mesefigura (Cirbolya és Borbolya mesesorozatból
is ismerősen csenghet a név), de csodálatos dísznövény is.

A
borbolyák közt számos nagyon könnyen tartható fajt találunk, amelyek
extrém feltételek között is sértetlenül elviselik a nyári forróságot és a zord
hidegeket egyaránt. Akadnak a nemzetségben nagy és kis növésű fajok
, valamint lombhullató és örökzöld növények is. Szépségük leginkább
változatos, fényes sötétzöld, vöröses vagy akár bronzszínű vagy tarka leveleikben
rejlik. Néhány faj gyönyörű halvány világossárgától a sötét narancssárga
árnyalatig terjedő virágzattal rendelkezik, amelyeket általában késő
tavasszal hozzák. Terméseik színesek és gyakran a lombhullás után is
sokáig díszítik a növényt. Kivétel nélkül az összes faj tövises. Számos
borbolya C vitaminban gazdag, fanyarkás ízű termése ehető, egyes országban
aszalt gyümölcsként árulják, vagy éppen lekvárt készítenek belőle. A
szárazságot igen jól tűrik, sőt néhány faj kifejezetten igényli is a
szárazabb környezetet. Felhasználhatósága gyakorlatilag csak a kertész
fantáziáján múlik. Sziklakertbe, szoliternek, nyíratlan vagy nyírott sövénynek,
rézsűnek vagy térelválasztónak is egyaránt megállja a helyét. Főként a vöröses
árnyaltú levelekkel díszítő fajokat lehetőség szerint napos fekvésbe ültessük,
mert levelei szép színezetét csak így kaphatjuk meg.
Most az óriási kínálatból két fajtát emelek ki, melyeket leggyakrabban ültetik
sövényként.
A japán vérborbolya: Berberis thunbergii Atropurpurea
igen jelentős tagja ennek a kedvelt növény családnak. A kerekded levelei vörös, később bordó színben
pompázva a kertben igazi díszértéket teremtenek. Amikor a sárga, illatos virágok megjelennek, lenyűgöző a látvány. Különösen
szeretik a vadméhek látogatni, nagyon aranyosak, amikor csapatostól rajzanak
rajta. A közepesen szárazságtűrő növényt szinte bármely kertbe telepíthetjük, 1,5-2 méteresre növő szoliterként is
szép, telepíthetjük más fajta zöld vagy tarka levelű növénnyel, valamint a
tüskéi miatt telekhatároló sövényt is képezhetünk belőle, jól bírja a nyírást.
A
szép bordó színe akkor fejlődik ki igazán szépen, ha elég napfényt kap, tehát
feltétlenül napos fekvésbe ültessük.
A tél dísznövénye is ez a faj, hiszen a fényes-piros hosszúkás bogyói a csupasz
ágakon a hó alól is kikandikálnak. Ennek a borbolyának van sok változata, törpe
40-60 cm-es, tarka levelű és zöld levelű is található a kínálatban.
 |
Júlia borbolya |
Júlia
borbolya: Berberis Julianne az előbbiektől
eltérően örökzöld változat. A
levélnagyságban is eléggé különbözik társaitól, hiszen elég nagy 5-8 cm-es
hamvaszöld, tüskés szélű ovális leveleit könnyen felismerhetjük. Az ágakon lévő
tüskék kimondottan szúrósak, már-már megközelíthetetlen miatta a borbolyánk.
A
hosszúkás bogyós termései se mindennapiak, beérve ezüstös- kéken dekorálják az
akkorra már sötétebb zöld lombozatot. Szintén igénytelen változat, ültethetjük néhány darabos csoportba, de ha
kerítés mellé vagy helyett telepítjük, ezzel a növénnyel biztosan távol tartunk
minden betolakodó próbálkozást.
Borbolya jeltáblák a Siklóskertben
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése